Ráckeve, Nagyboldogasszony-(szerb ortodox) templom

 


Az adatokat összegyűjtötte:

Az adatokat az adatbázisba felvitte:

Építészeti stílus:


A templom története:

 





  `

 

Művészettörténeti érdekességek:

 

Az épület leírása: Belsejének egész falfelületét bizánci hangulatú freskók díszítik. Korábbi falfestményeit 1765 és 71 között teljesen átfestették. A kelet-nyugat tengelyű, keletelt templom két része a szentély és a hajó. A mennyezet mindenütt csillagboltozattal fedett. Déli falán Jézus születése, vele szemben Jézus szenvedése, a nyugatin az Utolsó Ítélet (Apokalipszis) látható. A szentélyt a hajótól a görögkeletieknél megszokott ikonosztázion választja el, mely ebben a templomban különleges szépségű. 1770 és 71 között balkáni mesterek, rokokó stílusban készítették, jellegzetes bizánci festésmód fejeződik ki rajta. Kb. 40-50 ikonból áll, tetején nagy kereszttel. Fölötte a Jézus feltámadását és menybemenetelét ábrázoló falfestmény van. A Mária-trónus 1746-ban készült. A jellegzetesen sötét belsejű templomba gótikus ikerablakok engedik be a fényt. A tér nyugati fele egyenes záródású, itt rácsos ajtó található. A templomteret középen hármas diadalív két részre tagolja. A templom két mellékkápolnával is rendelkezik, melyek a 16. században épültek a templomhoz, reneszánsz stílusban. Éppen ezért kissé rontanak a templom egységes gótikus hangulatán. A különlegesen értékes Szent János-kápolna freskói Jézus életének néhány mozzanatát vetítik elénk. A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt másik mellékkápolna kevésbé értékes. Freskói Mária menybéli megkoronázását, valamint a kis Jézust ábrázolják. Kívül a falakat támpillérek támogatják, a szentély falán pedig középkori eredetű napóra található. Az épület belsejébe a mellékkápolna melletti kis ajtó vezet.

A templom szentélye mellett, a háromszög alakú udvarnak nagyjából a közepén áll a gót eredetű, de zömében barokk harangtorony. Alsó, gótikus része a templom építésével egy időből származik. A XVIII. században, pontosabban 1757 és 1758 között barokk stílusban jelentősen megmagasították. Ekkor érte el mai magasságát. A szép, ütemes vonalú, aranyozott toronysisak is ekkor készült. A torony közel 40 évig kereszt nélkül állt. Jelenlegi nagy keresztjét 1795-ben helyezték fel mai helyére. A háromemeletes, barokk torony ma égszínkékre van festve.

Az udvaron még három egyházi épület áll: a plébániaház, a gót-reneszánsz iskola és hátul a harangozó háza található. Az épületegyüttest háromszög alakú, szintén középkori kőkerítés veszi körül. A nyugati kőfal mellett síremlékek, valamint kőkereszt áll. Két kapuja is van. A kisebbik a torony felöl (kelet felől), a nagyobbik a déli oldalon található. Mindkét vaskapu kőkeretes, kosáríves záródású. A vasajtók a klasszicizáló későbarokk (copf) ácsművészet kiváló alkotásai.















 

 

A templom saját weboldala