Kecskemét, Nagytemplom (Öregtemplom)

 


Az adatokat összegyűjtötte:

Az adatokat az adatbázisba felvitte:

Építészeti stílus:


A templom története:

 





  `

 

Művészettörténeti érdekességek:

 


Külső leírás:

A bejárat fölötti szoborcsoport azt ábrázolja, amint Jézus átadja a Mennyország kulcsát Szent Péternek. A torony melletti mellvéden a négy evangélista szobra (Lukács, Máté, Márk, János) hívja fel magára a figyelmet. Mindegyikük kezében könyv és íróeszköz van, de megtalálhatóak egyedi jelvényeik is. Máté: angyal, Márk: oroszlán, Lukács: ökör, János: sas. A templom külső falán, a torony alatt három emléktábla található: a 48-as Forradalom és Szabadságharcé, az I. világháborúban és a II. világháborúban elveszett hősöké. A főhomlokzat fülkéiben Szent István és Szent László király, a timpanonban a Patrona Hungáriae (Magyarok Nagyasszonya) domborműve látható. A timpanonig klasszicista, jón féloszlopok húzódnak. A tornyon a korinthoszi fejezetű lizénák (szögletes féloszlopok) egészen a sisakig fölnyúlnak. A vörös márvány bejárat és a timpanon között boltíves ablakot láthatunk. Az oldalhomlokzatok egyforma kiképzésűek. A toronytól (főhomlokzattól) számolva az első részen a homlokzat többi részéhez képest kiszélesedő szakasz van. Tetején áll a már említett 2-2 evangélista szobra. A második és a harmadik szakasz egyforma kiképzésű. Itt fölül kisebb, alul nagyobb boltíves ablakok vannak. A negyedik szakaszon hatalmas, szintén boltívesen záródó ablak látható. A hátsó homlokzatnál szögletes szentélyben záródik az épület.


A templombelső:

Belseje monumentális, háromboltszakaszos, 62 méter hosszú, 25 méter széles, kb. 20-25 méter magas, 22000 köbméter légterű, 6 oldalkápolnával szegélyezett, késő barokk stílusú, meglehetősen túldíszített tér. A falfelület díszítményeit Lohr Ferenc, a két mennyezetfreskót, a kupolafreskót, a szentélyfreskót, illetve a belső tér egyéb bibliai alakjait Roskovics Ignác alkotta meg. A bejárattól számolva a legelső mennyezetfreskón a kecskeméti Öregtemplom hatalmas tornyát Mihály és Gábor arkangyal karddal és liliommal őrzi. A középső freskó a város védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja jellegzetes pásztorbotjával, amint egy öreg pásztor kecskegidát ajánl fel neki. Fölöttük Kecskemét címere látható, melyet egy angyal tart. A szentély felöli kupolafreskó az eddigi kettőnél jóval nagyobb, 14 méter átmérőjű, magyar szenteket, királyokat, boldoggá avatottakat ábrázol, amint Máriának, Magyarok Nagyasszonyának hódolnak. A freskón jelen van: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Imre, Szent István, Szent László, Szent Kinga, Boldog Gizella, Szent Adalbert hittérítő, Szent László, Boldog Özséb (a pálos rend alapítója), Árpád-házi Boldog Ágnes, Magyarhoni Boldog Ilona, Boldog Gertrúd. Továbbá: Szent Mór püspök, Boldog János hitvalló, ferences rendi szerzetes, Szent Gellért, Boldog Asztrik, Magyarhoni Boldog Pál, Szent Kapisztrán, illetve Hunyadi János serege.

A templomban 6 mellékoltár (oldalkápolna) van. Bal oldalt az első Szent Józsefet ábrázolja, Merész Gyula alkotása (korábban Szt. Erzsébet oltára állt itt). A második oltár a templom legszebb és legértékesebb mellékoltáraként számon tartott, Mária képzeletbeli kecskeméti látogatását megörökítő oltárkép. A kecskemétiek ezt nevezik „Barackvirágos Máriának”. Elődjét, a Szt. Mihály oltárt elszíntelenedés miatt kellett lecserélni a jelenlegire. A díszes szószék mellett álló, a 7 oltár közül a legrégebbinek számító oltárkép a Szent István oltár. Azt ábrázolja, amint az egyházalapító István felajánlja a szent koronát Máriának. A jobb oldali oltárok közül a bejárathoz legközelebb áll a Fájdalmas Szűz Anya oltárkép. A Jézus holttestét ölében tartó Máriát ábrázolja. A középső a Jézus Szíve oltár (régen Szt. Margaréta oltár állt itt), míg az utolsó, a szentélyhez legközelebb eső oldalkápolna oltárfestménye a Péter-Pál oltár. Pétert és a tőle búcsúzó Pált ábrázolja. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven, a két oldalsó oszlopcsarnok végében Szent Péter (bal oldalt) és Szent Pál (jobb oldalt) alakját elénk vetítő freskók láthatóak. A sekrestye bejárata fölé a plébánia régi pecsétjének felnagyított mása került. Bal oldalt áll még az 1790-ből származó szószék, melynek talapzatán gyümölcscsokor van.

A templom leglendületesebb része a szentély és az ott található, 1778-ban festett, 24 m2-es főoltárkép, amely Krisztus menybemenetelét ábrázolja. Innen ered a templom titulusa is (Krisztus király mennybemenetele). Az eredeti főoltárképet, mely a mostanival azonos témájú, Falkoner Ferenc készítette. Most a bejárattól jobbra van felállítva. A szentély kupoláján lévő, az Apokalipszist (Világvéget) ábrázoló freskón az Atyát megtestesítő figurát láthatjuk. Fölötte pedig a Szentlelket szimbolizáló galamb van. A bejárat felett tág karzat magasodik, mely nemcsak a katolikusoknál megszokott kórusból áll, hanem két oldalt, az oldalhajók fölött is, nagyjából a templombelső feléig húzódik. A kórus teljes egészét kitölti a templom méreteihez méltó, hatalmas orgona.

A templom alatt kripta húzódik. A kripta padlózatától a torony hegyén lévő kereszt csúcsáig 76 méteres a templom.


Harangok:

Jelenleg három harangja van a templomnak. A nagyharang Szentháromság tiszteletére szentelt, 2483 kilós, C hangú, átmérője 160 cm, Schandt András öntötte 1852-ben. A harangnak különösen gazdag históriája van. Ugyanis a nótában szereplő „kecskeméti Öregtemplom nagyharangja” 1819. április 2-án tűzvész következtében megolvadt. Ennek emlékére minden év április 2-án, este fél 9-től 9-ig szólnak a kecskeméti harangok. Külsején latin nyelvű felirat van, ami magyarul így hangzik: „Amikor április 2-án, azon a gyászos éjszakán, a toronnyal együtt ez a templom és a város nagy része is elhamvadt a tűzvészben, én is megsérültem. A tanács és a kecskeméti római katolikus nép, melyet kellemes hangommal 1694 óta gyönyörködtettem –mivel a balsors először 1819-ben, majd huszonkilenc évvel később újból megrongált- a kedvező sorsfordulat beálltával, megnagyobbítva, a Szentháromság tiszteletére újra öntetett 1852-ben”. Eredeti súlya 4434 font (1kg=0,56 font).

A középsőharang, az úgynevezett Boldogasszony-harang, 618 kg. súlyú, Fisz hangú, átmérője 105 cm, Walser Ferenc készítette 1929-ben. Feliratának részlete: „Boldogasszony anyánk oltalmazd hazánkat és városunkat”. Külsején Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Ez a harang szól delente, a Nándorfehérvári Diadalra emlékeztetve.

Legkisebb harangja a 151 kilós lélekharang, melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek. Hangja: Disz, alsó átmérője 65 cm. Ahogy az előbbit, ezt is Walser Ferenc készítette 1929-ben. Rajta a Szentlélek látható galamb képében. Feliratának részlete: „Imádkozzunk halandó testvéreinkért”. Adományozója Dömötör Pál és neje volt.

A nagyharang a tűzfigyelő erkély alatti, a tetőgerinc magasságában lévő harangházban, míg a többi a toronyóra és az erkély közötti szinten van elhelyezve (régen 6 harangja volt a Nagytemplomnak, s ezek egymás mellett való elhelyezése nem volt lehetséges, ezen okból került a nagyharang az alsó szintre).

Az I. világháború előtt 6 harangja volt: 2483 kilós, Szentháromság tiszteletére szentelt (a mai nagyharang), 1217 kilós, Szűzanya tiszteletére szentelt, 720 kilós, Szt. Flórián tiszteletére szentelt, 460 kilós, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, 194 kilós lélekharang és egy 64 kilós, Szentlélek tiszteletére szentelt csengettyű. Közülük 5-öt hadi célokra elvittek. Csak a ma is meglévő nagyharangot hagyták meg, azt is műemlék jellege miatt.

1929-ben Walser Ferenctől 4 új harangot rendeltek: 1070 kg (Disz hangú; Jézus Szíve tiszteletére), 618 kg (Fisz hangú; Nagyboldogasszony tiszteletére), 289 kg (H hangú; Szt. Miklós tiszteletére), 151 kg (Disz hangú; Szentlélek tiszteletére). A II. világháborúban az 1070 és 289 kg-osakat a németek a helyszínen feldarabolták, majd elvitték ágyúöntés céljából. Az egyháznak azóta sem volt módja újjáönteni az elrekvirált harangokat, bár a jelenlegiek is csodálatos dallamra képesek.
















 

 

A templom saját weboldala