Ócsa, Református Templom

 


">
A templom a torony felöli oldalról

Az adatokat összegyűjtötte:

Az adatokat az adatbázisba felvitte:

Építészeti stílus:


A templom története:

 


">

Az épület D-i homlokzata


">

A templom szentélyei

  `

 

Művészettörténeti érdekességek:

 

A háromhajós, kereszthajós, bazilikáris elrendezésű templom a nem rég történt felújítás útján visszanyerte eredeti szépségét. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek. A főhomlokzat két szélén állnak az egyénként 26 méter magas, zömök tornyok. A látogató szemének furcsa, hogy a tornyok közötti 7 méteres részen nincs bejárat. A négyszintes tornyok közül a jobb oldali (keleti) tetején kakas, a bal oldali csúcsán pedig csillag és toronygomb van. A keleti torony gazdagabb díszítésű, mint a nyugati, földszintjének keleti oldalán román, keskeny ablak van, a támpillérek is nagyjából idáig futnak fel. Ugyanezen torony másodikon szintjén keskeny ablak, a harmadikon a régi harangház keskeny ikerablaka található. A bal oldali tornyon gótikus, csúcsíves kerettel, míg a jobboldalin anélkül. A negyediken van a mostani harangház, itt triplaablakok vannak. Ez az a rész, mellyel a XX. század elején megmagasították a tornyokat. A nyugati torony nyugati oldalán semmilyen ablaknyílás nincs. A tornyok fedése egyszerű gúlasisak.

A főhomlokzaton négy kisebb támpillér van. A két középső ferde kiképzésű, a tatárjárás után épültek. Az oldalhomlokzatok egyforma kiképzésűek, melyeken szintén alacsony pillérek vannak, rajtuk egy-egy bélletíves kapuzat vezet a belsőbe. A kapu és a kereszthajó között láthatjuk a néhai sekrestyét, melyen késő román formájú ablak áll. A sekrestye külső falán még látható néhány olyan kő, melyen a török a szablyáját élezte, ugyanis a kő, melyből a templom épült, kiválóan hasznosítható köszörűkőként. Ezek ma is eredeti állapotukban tekinthetőek meg. A templom összes ablaka keskeny, román stílusú. A kereszthajó mindkét oromfalas végfalán egy-egy ablak, fölöttük egy-egy kereszt alakú nyílás látható. A kereszthajó két sarkán az eddig említetteknél jóval magasabb, a fal teljes magasságáig húzódó, "háromszakaszos" támpillérek állnak. Ugyanilyenek láthatóak a főszentély két oldalán, a hátsó homlokzaton. A mellékszentélyek a főszentély pontos, kicsinyített másai. A nyolcszög öt oldalával záródó apszisok három oldalán ablak engedi be a fényt. A párkány alatt gótikus ívsor húzódik. Az apszisok sarkain gótikus féloszlopok vannak. A főhajó és a mellékhajók magassága közti különbséget három ablak tölti ki.

Az épület jó részén a párkányok alatt néhol gótikus, néhol román ívsor húzódik. Az ívsorok virtuozitása a tornyokon és az oldalhomlokzatok torony felöli részén a legélvezetesebb. A tornyok harmadik és negyedik szintjén román ívsorokat fedezhetünk fel, míg kora gótikusak a tornyok második szintjén, az oldalhomlokzatokon és a szentélyeknél lévők. Az oldalszentélyek ívsora 1896-ban készült. A párkányokon állat- és emberfejek is láthatóak. Belseje külsejéhez hasonlóan lenyűgöző. Elénk vetíti a középkori társadalmi és egyházi életet, valamint az akkori építkezési szokásokat. Hamisíthatatlan román hangulatot áraszt látogatójára. 560 fűthető ülőhellyel rendelkezik. Mivel azonban az ülőhelyek fűtése igen sokba kerül, ritkán használják. A főhajót oszlopos árkádsorok választják el a mellékhajóktól. Az oszlopok kétfélék. Magányos, vaskos nyolcszög alakú oszlopok és henger alakú oszlopok kötegei váltják egymást. A tér egyik felében a barokk orgonakarzat van, ezen látjuk a Komornyik József által 1865-re elkészült, 2 manuálos, 18 regiszteres, 1500 síppal rendelkező, nemrégiben teljesen megújult és műemléki védettség alá helyezett orgonát. A karzattól számolva az első és a harmadik oszlop nyolcszögletes, a második és a negyedik pedig oszlopköteg. A főhajó és a kereszthajó találkozásánál a mennyezetig húzódó pillérkötegek vannak. Az oszlopok fejezetét igen gazdag díszítés jellemzi. A megszokott indás-leveles díszítéseken túl állatfejeket (pl. oroszlán) is találni rajtuk. A főszentély szentélynégyzete bordás keresztboltozatú, akárcsak a sekrestyék. Figyelemre méltóak még a fő- és kereszthajó találkozásánál látható, váltakozó színű kváderkövekből kirakott hevederek. A kereszthajóban koragót, csúcsíves árkádok láthatóak.

A belső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A reformátusok a kálvinista szokásoknak megfelelően ezeket lemeszelték, s csak a későbbi tatarozások folytán bukkantak rájuk. A festményeket három ízben restaurálták, melyek során mindig újabbak és újabbak kerültek felszínre. Először 1896-1902-ben, majd 1952-ben, végül 1986 és 1995 között. Az apszis falán látható a 12 apostol hármasával, középen Jézussal. A szentély keleti falán Mária menybéli megkoronázása látható. Továbbá Szent Margit legendájából egy, Szent László legendájából két jelenet. Velük szemben az Utolsó Ítélet jelenetét szimbolizáló falfestmény. A szentély előtti diadalíven látható: Szent György és Szent Miklós. Ugyancsak itt, a szentélyben van a gótikus papi ülőfülke és a szentségtartó. A két mellékszentélyben nincsenek freskók. Boltozatukat 1896-ban újjáépítették. A szentélyek szögleteiben henger formájú féloszlopok vannak. A kereszthajóba nyílnak a sekrestyeajtók. Ezek is figyelemreméltóan szépek, bélletíves kiképzésűek. Szépen helyreállított kőkeretük eredeti. A centrális elrendezésű templom középpontjában az a szószék áll, amelyet gróf Teleki József adományozott. Ez a barokk szószék kissé el is üt a középkori jellegű épület hangulatától. Előtte a reformátusoknál megszokott elrendezésben a fakerítéssel körbevett úrasztala áll. A teret a keskeny, hangulatos ablakokon kívül a sík famennyezetbe épített apró lámpácskák világítják meg, melyeket, ha mind felkapcsolnak, olyan, mint a csillagos ég. Sajnos a pénz hiánya miatt ezt is ritkán használják.

hajó hossza belül 36,5 méter, szélessége 14,5 méter, a főszentély 6 méter széles, 13 méter hosszú, a két mellékszentély 4X6 méteres. A gótikus kereszthajó 23,5 méter hosszú és 5 méter széles. Az épületet románkori erődfal veszi körül, melynek egy része nem eredeti, hanem a legutóbbi helyreállítás során nyerte el mai formáját.

A templomot 1986-tól tíz évre bezárták, hogy mai kifogástalan formájában elkészülhessen. Az épület az 1980-as évekre, annyira megrongálódott és elhanyagolódott, hogy teljes felújítást igényelt. A teljes tetőzetet kicserélték, ekkor restaurálták utoljára a szentélyben lévő freskókat, ásatásokat végeztek, melyek során megbizonyosodtak arról, hogy valóban XIII. századi eredetű a templom. Többek közt az egykori oltár alapzatát is megtalálták ekkor. Az ásatások helye ma is látható. Ezen kívül a régi padokat a mostani fűthető padokra cserélték, és rendbe hozták a világítást. A gyülekezet 1995-ben kapta vissza megújult templomát. A helyreállított és megszépült templom Európa Nostra-díjat kapott, ami azt jelenti, hogy napjainkban csaknem eredeti állapotában tekinthető meg, és Európa örökségének méltó tagja. Hazánk legépebben ránk maradt románkori templomai közé tartozik. A jáki templom után talán ez a legértékesebb.

Kissé elképzelhetetlen, hogy ezen épület több mint 700 évet átélt. Falainak egyes téglái még látták a Tatárjárást, az Árpád-kori Magyarországot, a törökök uralmát, a Habsburg uralommal kapcsolatos eseményekről nem is beszélve. Évente turisták tízezrei látogatnak el ide határon belülről és túlról. Még sokan házasságukat is itt szeretnék megkötni olyanok, akik Budapesten, vagy más egyéb településen élnek.

HARANGOKRÓL:

Három harangja van, mindhárom a déli (szemből nézve a jobb oldali) toronyban. A nagyharang 350, a középső 179 kilós. Mindkettőt Szlezák László budapesti öntő készítette 1921-ben, míg a legkisebbet, a 149 kilósat Schaudt András 1860-ban. Az I. világháború előtt is három volt, közülük kettőt elvittek. Az ő hangjukat pótolja a jelenlegi nagy- és középsőharang. Temetés napján öt alkalommal szól egyszerre a három harang: reggel 8-kor, 10-kor, déli 12-kor, délután 2-kor és 4 órakor.

Freskók egy református templomban?

Az ócsai reformátusok büszkeségükként emlegetik templomukat, mely elsősorban nem múzeum, hanem minden vasárnap hívek sokasága által benépesített istenháza. Sokan talán azt gondolják, hogy egy freskókkal teli templomban kisebb ellentmondásokba ütközik a református igehirdetés. Ócsán ez épp ellenkezőleg van. Sőt, az itt élő kb. 3500 református lakosból kb. 1000-1200-an rendszeres templomba járók. Ez az országos viszonyokhoz mérve igen nagy arány. A gyülekezeti istentiszteleteken szépen megtelik a templom. Ünnepi istentiszteletekre néha még 500-an is eljönnek A gyülekezet életéről:

Az istentiszteleteken kívül számos egyéb alkalmat is fenntart az egyházközség. Istentiszteletet vasárnap 10 és 17 (télen 15) órai kezdettel tartanak. Hétfőn 15 órakor baba-mama kört, 16 órakor házi bibliaórát, kedden 18 órakor és szerdán 14 órakor szintén házi bibliaórát tartanak. Csütörtökön 18 órai kezdettel a Református Általános Iskolában gyülekezeti bibliaórát, pénteken 18 órai kezdéssel pedig ifjúsági bibliaórát tartanak. Szombatonként 10-16 óráig az iskolában van az úgynevezett Szőlővessző Gyermekklub, melyet szintén a Református Egyház szervez. Szombat délután 5 órai kezdettel van az Asszonykör az iskolában. A templom lelkésze Hantos Péter, aki a budapesti Szabadság téri gyülekezetből került ide. A fiatal lelkészt 2001. április 22-én iktatták be tisztjébe. A református temetőben 19. századi kopjafás sírok vannak, melyek a korabeli református temetkezési szokásokról tanúskodnak.




A kereszthajó és az egyik torony



A főszentély



A bélletíves bejárati ajtó



A szentély felöli belső



Az orgonakarzat



A szentélyfreskók



A törökök a templom köveit köszörűkőként használták, ennek nyoma ma is látható az épület falán

 

 

A templom saját weboldala