Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom

 


Az adatokat összegyűjtötte:

Az adatokat az adatbázisba felvitte:

Építészeti stílus:


A templom története:

 





  `

 

Művészettörténeti érdekességek:

 

A csabai Nagytemplom különleges és hazánkban igen ritka építészeti stílusban született. A 19. század elején hazánkban a barokk és copf stílus már letűnt, de a klasszicizmus még nem alakult ki. Az ebben az időszakban épült templomokat és épületeket empire stílusúaknak mondjuk. Az empire stílus nagyon sokban hasonlít a copf stílusra, kicsit több benne a klasszicizmusra utaló részlet, illetve nagyobb monotonitás jellemző rá (pl. a templomtesten körbe 20 db. teljesen egyforma kiképzésű ablak van).

Az egyházközségről:

A békéscsabai egyházközség a legnagyobb evangélikus egyházközség az országban. Kb. 30000 evangélikus lakos él a városban. Egy héten a három templomban (Nagytemplom, Kistemplom és Erzsébethelyi Templom) összesen 13, köztük 7 szlovák nyelvű istentiszteletet tartanak. Az istentiszteleteken átlagosan 500 fő jelenik meg. Az istentiszteleteket rendszeresen látogatók száma kb. 7000 fő, a választói névjegyzékben 1400 név szerepel. Hitoktatásban kb. 600 gyermek vesz részt. Lelkészeinek száma: 5. Jelentős csapást jelentett minden szlovák hátterű egyházközség számára ? így békéscsabai evangélikusok számára is ? a Benes-féle lakosságcsere, miszerint az elcsatolt, felvidéki területeken élő magyarokat Magyarországra, a magyarországi szlovákokat pedig Szlovákiába költöztették, így több mint ötezerrel csökkent a gyülekezet lélekszáma.

Valaha nagy iskolafenntartó egyházközség volt, több általános iskolát és óvodát is működtettek, ezen kívül internátust, gimnáziumot és egyetemet tartottak fenn. Az iskolák államosítását követve, csak a rendszerváltás után került ismét az egyház közigazgatása alá a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és a Művészeti Szakközépiskola, ahol 500 diák tanul jelenleg.

Az épület külseje:

A templom legnagyobb evangélikus temploma a mai Magyarországnak, a történelmi Magyarországnak, a Kárpát-medencének és Közép-Európának. Az a különleges helyzete van, hogy ha valaki kelet felől érkezik, itt találkozik az első ilyen nagy méretű evangélikus templommal, ha pedig valaki nyugat felől érkezik, még talál itt egy ilyen monumentális templomot. Az épület valóban lenyűgöző, mint hatalmas méreteiben, úgy díszítettségében és harmonikusságában. 3 emeletes, órapárkányos tornya 70 méter magas. A toronysisak a csillaggal együtt 15 méter. A templomtest falai kívül 24 méter magasságig húzódnak. Belső hossza 55 méter, szélessége 25 méter. A hosszabb oldalakon 7-7, a rövidebbeken 3-3 db teljesen egyforma kiképzésű szakasz van, itt jelenik meg legjobban az empirista építészetre jellemző monotonitás. Minden egyes falsávon alul hosszú, téglalap alakú, fölötte négyzet alakú ablak van. A sávokat ión fejezetű lizénák választják el egymástól. A főhomlokzat a templom leglenyűgözőbb részlete. Itt három ajtó vezet a belső térbe. A főhomlokzat - a fent említettek szerint - három egyforma sávra tagolódik, a középsőn a négyzetes ablak helyén nem üvegablak, hanem fekete számlapú, aranyozott számokkal ellátott toronyóra van. E fölött Czigler Antal terveitől eltérően nem háromszög alakú, hanem félkör alakú, copf, timpanonszerű oromzat található, mivel így jobban olvasható az aranybetűkkel beleírt szöveg: "Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!". Az orompárkányzat két szélén egy-egy hatalmas, kancsó formájú díszítmény, a párkányok torony felöli végében pedig ugyanilyenekből kisebbek láthatóak. Csak innentől emelkedik ki a templom tömbjéből a méltóságteljes torony. A harangház rácsos ablaka fölött hatalmas, kör alakú, fekete számlapú toronyóra. Az 1843-ból származó toronysisak meglehetősen ront a templom egységén. Czigler ennél jóval magasabb sisakot tervezett neki, ami a teljes toronymagasság 1/3-át tette ki. 1843-ban a gyülekezet kívánságára Guldner Ferenc és Fliegel János tervei szerint szolidabb, kisebb, ám korántsem csúnya sisakra cserélték ki. A csillag alatti gömböt a formatervező koronaszerűen képezte ki, melyen a kis ágak (12 db.), az úgynevezett tipafák a 12 apostolt szimbolizálják. A sisakon felfedezhető még a Hit, a Remény és a Szeretet szimbolikus alakja. A hátsó homlokzat egyenes záródású, sokban hasonlít a főhomlokzathoz. Az oromzat két szélén és a gerinc tetején egy-egy kancsódísz van.

Elszomorító, hogy hazánk legnagyobb evangélikus templomának egyetlen harangja sincs, mert azt az I. világháborúban elrekvirálták a kistemplom három harangjával együtt. Adatairól nem lehet tudni semmit (alaposabb kutatást igényelne).

A belső tér:

Belseje meghökkentően hatalmas méretekkel bír. A falak puritánok, fehér és zöldes vakolatúak, az ablakok kék színűek. A hétboltszakaszos, rapidzmennyezetes, kétemeletes karzattal rendelkező tér ülőhelyeinek száma 3500, közel 5000 hívő befogadására alkalmas. A földszinten és a teret négy oldalról övező karzatok első emeletén rendes, templomi padok vannak, az ezeken elfoglalható ülőhelyek száma 2500. A második karzaton, mely három oldalról szegélyezi a templomteret egyszerű lócák találhatóak, közel 1000 ülőhellyel.

A korabeli feljegyzések szerint a templom felszentelésének idején megszabott ülésrend volt a templomban. A földszinten az idősek foglaltak helyet, a bejárattól balra a nők, jobbra a férfiak. Az oltár körül és a karzatok alatt ültek a fiatal lányok népviseletben. Az első karzaton a középkorúak, a másodikon az ifjúságiak (csak fiúk) ültek. Minden boltmező alatt egy-egy rendfenntartó ügyelt a rendre.

Az orgonakarzattal átellenben találjuk a templom ékkövét, a kb. 15 méter magas szószékoltárt. Azaz csak volt értékes: 2000 nyarán ismeretlen tettesek a templom kapuját feltörve leszerelték az oltárról, és elvitték a Leonard Landau által festett, védett oltárképet, mely Krisztust ábrázolta a Golgotán. Az oltárnak azóta sincs nyoma. A szószékoltárt két oldalról 2-2 korinthoszi oszlop keretezi. Az úrasztal fölött az úrvacsorát ábrázoló dombormű áll, melyet Dunaiszky Lőrinc készített. Rajta a tanítványok két körben ülnek. A belső körben ül Jézus a hat apostollal, Júdás is ott ül, de elfordul az asztaltól, Péter fogadkozik, János pedig álmos. A külső kör ennél jóval részletesebb, itt a legkülönbözőbb testhelyzetekben ül a maradék 6 apostol. Efölött volt elhelyezve valaha a műemlék jellegű oltárkép. Fölötte áll a szószék, kosarán az apostolok szétbocsátását ábrázoló dombormű, oldalán pedig kalácsok, kereszt, fáklya és szőlőfürt látható. A hangvetőn alul a Szentlelket szimbolizáló galamb jelenik meg. A tetején az ige közvetítőeszközei: a frigyláda, a Tízparancsolat, és a Szentírás látható. A Bibliában az "Isten igéje" felirat olvasható. Mellette pálmaág és babérlevél van. A pálma a vértanúságot, a babérlevél a megdicsőülést jelképezi. Az oltárépítmény tetején a Hitet, a Szeretetet és a Reményt szimbolizáló figurák jelennek meg. A Hit kezében táblát tart, benne a következő felirat: "Higgy Jézus Krisztusban", a Remény kezében harsonát tart, mely az áhítatosságot kívánja jelképezni. A Hit és a Remény közé, középre, a főhelyre került a Szeretet. A Szeretet feje fölött egy napot ábrázoló díszítmény van, középen háromszöggel, mely az Urat jelképezi a feltűnő nap fényében. A háromszögben héber felirat áll, mely magyarul Jehovát jelent. Az oltár előtt keresztelőmedence, mellette pedig üvegfallal elválasztott papi ülőfülke van. Az oltárépítményt Pestről szállították Békéscsabára, 5 szekérre volt szükség, hogy az összes kelléket lehozzák ide. Összeállítása egy hónapig tartott.
















 

 

A templom saját weboldala