A Szent Miklós-templomtól kb. 20 méterre találjuk az impozáns méretű református templomot, melynek felépüléséért Konstantinápolyba mentek el a lelkes kecskeméti reformátusok. Az 1564-es megállapodás szerint az 1540 óta a katolikusokkal közös fedél alatt működő reformátusok nem használhatták tovább a katolikusok templomát, ezért fatemplomot kellett építeniük. Néhány évvel később elkészült az új fatemplom. Mely a 17. században tűzvész martaléka lett. A tüzet valószínűleg gyújtogatók keltették szándékosan, egy hitvita eredményeként. Az ezután született megállapodás szerint még csak közös kerítésen belül sem lehetett a két templom. Ekkor jelölték ki helyéül azt a telket, melyen ma is áll. Konstantinápolyba, a török fővárosba ment el az egyházközség vezetősége, hogy a kőtemplom építési engedélyét megkapják a szultántól. A törökök ebben az időben stratégiai okokból tiltották a téglaépületek építését, ezért teljességgel lehetetlennek tűnt a beleegyezés megszerzése. Az engedélyért cserébe 669 aranyat kellett fizetniük, ami akkoriban hatalmas összeg volt. A kecskeméti református templom az egyetlen kőtemplom Magyarországon, mely a török uralom alatt épült.
A templom építésének munkálatait 1680-ban kezdték, alapkövét ekkor helyezték el és négy év múlva, 1684-ben már fel is szentelték. A belső térben, a kor szokásainak megfelelően, igen gazdag, népies falfestést végeztek, melyet a későbbi átalakítások folyamán eltűntettek, illetve lemeszeltek. 1984-ben, a felújítási munkálatok során bukkantak rájuk, ekkor egy oszlopfőn, illetve a templom néhány más részén is, láthatóvá tették őket. Az ekkor gót és reneszánsz stílusjegyeket viselő épület kicsinek bizonyult, ezért 1787 és 90 között, Fischer Boldizsár tervei szerint kéthajóssá bővítették, tornyát barokk stílusban jelentősen megmagasították (9,46 méterrel), és 1808-ra elkészült a díszes toronysisak (3,79 méterrel magasabb lett) . A templom ekkor nyerte el mai formáját. A gótikus stílusról a magas támpillérek, a reneszánszról pedig a templom tornyának második emeletén fekvő ablakok és a templomtest más motívumai tanúskodnak. A kapuzatok copf stílusúak. Órapárkányára pár éve órát is szereltetett az egyház.
A templom harangjairól:
A város második legnagyobb templomának négy harangja is van. A legnagyobb és a legrégibb a 2000 kilós, alsó C hangú Rákóczi-harang, melyet Rákóczi György, erdélyi fejedelem 1671-ben öntetett az ellenségtől zsákmányolt ágyúkból és puskaporból, és ajándékozta az akkori kecskeméti református fatemplomnak. Néhány évvel később felépült az új, reneszánsz templom, melynek tornyába a Rákóczi-harangon kívül még egy kisebb harang is került. A nagyharang csaknem 200 éves használat után megrepedt és a templom kisharangjával összeolvasztva sikerült megmenteni eredeti mély hangját. A nagyharang 1856-ban Erzsébet napjára készült el, s mivel Kecskeméten az Erzsébeteket Örének is becézik, ezét napjainkban is Hangos Örének hívják a harangot. Öntője Schaudt András volt. A harangpalást egyik oldalán az egyházközség "pelikános" címere, a másikon a "kakasos" református címer van kiöntve.
A második legnagyobb harang a Szappanos-harang. Súlya 1000 kg, hangja C. Rá is, akárcsak a nagyharangra, mély hangzás a jellemző. Története a következő: 1854-ben Szappanos István elhunyt felesége emlékére öntette, a II. világháborúban elrekvirálták. Újjáöntését ismét a Szappanos család (özv. dr. Héjjas Elekné Bódogh Kornélia) finanszírozta. 1984-ben, Gombos Lajos őrbottyáni mester öntötte újjá. A harang dísze kehely. Felirata: "Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam" (II. Timóteus 4:7).
A középsőharang 450 kilós, G hangú, közepesen mély hangja van. Az eredeti harang 1924-ben készült, de sajnos megrepedt és 1971-ben újjáöntötték Gombos Lajosnál. Díszítése -a Szappanos-harangéhoz hasonlóan- kehely. Felirata: "Tebenned bíztunk eleitől fogva".
A 120 éves kisharang 150 kilós, Á hangú, magas hang jellemző rá. Sajnos három ilyen nagy méretű harang mellet nem igazán tud érvényesülni hangja. Felirata szerint Walser Ferenc 1879-ben öntötte. Az Első Világháború előtt három harangja volt, miből a két kisebbet a háború elvitte, a toronysisak vörösréz-borításának egy részével együtt. A Rákóczi-harangot, a Római Katolikus Nagytemplom Szentháromság-harangjához hasonlóan, műemlékisége miatt meghagyták. A harangok a hét minden napján megkondulnak, hiszen minden nap tartanak istentiszteletet. Minden hétköznap 7.10-15-ig a nagyharang, szombaton 7.10-15-ig és 17.55-18.00-ig szintén a nagyharang. Vasárnap 8.55-9.00-ig, 10.55-11.00-ig és este 17.55-18.00-ig mind a négy harang egyszerre szól.
Az egyházkerület egyik legnagyobb gyülekezete: Minden reggel negyed 8-kor van istentisztelet a templomban, szombaton reggel negyed 8-kor és este 6-kor, vasárnap pedig három alkalommal. Délelőtt 9 órakor van az úgynevezett nagy-, vagy főistentisztelet, ekkor jelennek meg legtöbben, 11 órakor egy kisebb istentisztelet folyik, melyen alig 20-30-an vannak jelen, illetve este 6 órakor van még egy esti istentisztelete a kecskeméti református eklézsiának. A templom istentiszteletek alatt nem látogatható.
Az egyházközség közigazgatása alá tartozó Mária-városi és a Voelker telepi imaházban vasárnap ½9-kor, a Széchenyi-városiban pedig vasárnap 9-kor folyik istentisztelet.
Kecskemét a Dunamelléki Egyházkerület egyik jelentős központja és a Bács-Kiskuni Egyházmegye esperesi központja is. Ezt mutatja az is, hogy a hét minden napján tartanak istentiszteletet. Híres kecskeméti protestáns intézmény a Református Újkollégium, a Károlyi Gáspár Jogi Akadémia és a Református Levéltár. Az Újkollégium csodálatos épülete a város és Szabadság tér egyik legjellegzetesebb, eklektikus építménye. A tetején álló huszártorony régi, fekete számlapú toronyóráját nemrég felújították. Főhomlokzatának hossza 90 méter. A kollégium orgonája 3 manuálos, 39 regiszteres. Közel 1200 diák jár az általános iskolát és gimnáziumot magába foglaló intézménybe.
Az egyházközség címerében fiát vérével etető pelikán képe áll. Ez az egyház-községre minden túlzás nélkül igaz. Itt a pelikán a hívek táborát, a fióka pedig az egyházat és a templomot jelképezi. Erre legjobb példa az volt, amikor a II. világháborúban a templomot ért bombatalálat rongálásait a hívek saját kezűleg javították ki.
A Kecskeméti Református Egyház felépítésileg is eltér az átlagostól. Ugyanis a XX. század eleji zsinati határozat szerint minden nagyobb egyházközségnek, melynek módja volt rá, kisebb egyházközségekké kellett szétoszlani. Kecskeméten ez nem történt meg. Az itt élő, kb. 20000-22000 református lakos mindmáig egyetlen egyházközséghez tartozik. Éppen ezért a Kecskeméti Református Gyülekezet a Dunamelléki Egyházkerület egyik legnagyobb gyülekezete. Az egyházközség a belvárosi Nagytemplomon kívül még három imaházzal (máriavárosi /1957-től/, Voelker telepi /1958-tól/, Széchenyi városi /1972-től/), 60 tagú presbitériummal, 15 tagú gondnoki testülettel és 10 lelkipásztorral rendelkezik. A lelkészek elnöke: Varga László. Ezen kívül itteni lelkész még Szabó Gábor, a Bács-Kiskunsági Egyházmegye esperese. A lelkészek munkája nemcsak az igehirdetésből áll, hanem iskolákban, korházakban is tevékenykednek.
`
Az 53 méter magas torony 4 szintes. Az elsőn a bejárat, a másodikon keskeny ablak található. A harmadik a templom művészetileg talán legértékesebb része, mely igazi reneszánsz stílust visel. Erre utalnak az alsó, kisebb, befalazott és a felső, nagyobb, rácsos ablakok (valaha ez volt a torony harangháza). A kisebb, befalazott ikerablakban olvasható latin felirat magyarul így hangzik: ?Erős torony az Úrnak neve?. A negyedik szinten a torony jelenlegi harangháza és az 1995-98 között felszerelt toronyóra, az ötödiken pedig a szép, díszes, magas vonalú sisak emelkedik, melyről a II. világháborúban a katonai parancsnokság vörösrézből készült borítását háborús célokra szerette volna felhasználni. Eközben szerencsére befejeződött a háború, s nem az egészet, hanem annak csak egy részét rekvirálták. A torony csúcsán toronygomb, csillag és az alföldi templomokra jellemző zászló hívja fel az arrajáró figyelmét, hogy ez egy református templom. A torony bal oldalán kis lépcsőtorony emelkedik, melyben a karzatra vezető lépcsőzet bújik meg.
A templomtest ablakai szegmensíves záródásúak. A tetőzet- a Városházáéhoz hasonló- mázascserép borítása 1822-re készült el, a Kossuth téri oldalán ez az évszám olvasható. Összesen öt bejárata van a templomnak. Egy-egy a torony felöl, illetve a Kossuth tér felöl, a további három pedig a tér déli oldalán, a Barátok temploma felöli oldalon vezeti a látogatót a belsőtérbe. Az épület ódon hangulatát még fokozza a délkeleti homlokzat teljes egészét beborító futónövényzet. A templomot középkori erődfal vette körül egészen a 20. század elejéig, amikor elbontották azt.
A templomhoz csatolt bazársor, melyben ma éttermek és a városi TV foglal helyet, ikerablakos reneszánsz alkotás, akárcsak a templom.
