Békéscsaba, Evangélikus Kistemplom (Öregtemplom)

 


Az adatokat összegyűjtötte:

Az adatokat az adatbázisba felvitte:

Építészeti stílus:


A templom története:

 





  `

 

Művészettörténeti érdekességek:

 

A templom külseje:

A Kistemplom elnevezés megtévesztő, hiszen 620 ülőhelyével közepes nagyságú templomaink közé tartozik. Nevét a vele szemben álló Nagytemplomhoz viszonyítva kapta, mely kb. 5-ször nagyobb nála. Külsejében kiemelt hangsúlyt kap a 42 méter magas, zömök, vaskos harangtorony. A torony 5 szintes. Az elsőn szegmensíves záródású ablak, a másodikon a lépcsőház boltíves üvegablaka, fölötte kör alakú ablakkal. A harmadik szinten a három harang lakhelyéül szolgáló harangház található. A negyediken egy fűthető szoba van berendezve. Valaha ez volt a harangozó tartózkodási helye. A harangház és a tűzőrszoba közötti erkély a 19. század végén épült, egészen addig a szoba ajtaja előtt egy kis franciaerkély volt. A tornyot sátortető zárja. Csúcsán kehely áll. A templom külsején a barokkon kívül reneszánsz stíluselemek is megjelennek. A két oldalhomlokzat kiképzése megegyezik a hátsó homlokzatéval. Mindegyiken 2-2 boltíves ablak áll, közöttük ajtóval. Az ajtók boltívesek, fölöttük timpanon található. A homlokzatok egyenes záródásúak (a nyeregtetők nem kontyoltak).

A belső:

A kereszthajós, sík, vakolt mennyezetű templom belseje és berendezése sem értéktelen. A főhajó 37,5 méter hosszú és 11,5 méter széles, míg a kereszthajó 29,5 X 11,5 méteres. A kb. 1200 személyt befogadni képes templom orgonakarzata nem toronyfelőli oldalon, hanem a bejárat fölött áll. Ezen helyezkedik el a szép, méltóságteljes orgona, mely elé kicsi pozitívorgona is épült. A templombelső ékessége az 1876-ból származó oltárkép, mely Krisztus gesztemáné-kerti gyötrődését ábrázolja. Tőre balra jól látható helyen a szószék, előtte pedig a keresztelőmedence áll. A keresztelőmedence tetején Keresztelő Szent János szobra magasodik. A falak sárgák, vajszínűek, a karzatok és a padok pedig világosbarna színezést kaptak.

Harangok

Az evangélikusok harangjaihoz viszonyítva hatalmas harangok vannak a toronyban. Számuk három, valaha négy volt, de a II. világháborúban az 1425 kilós harangját hadi célokra elvitték.

A legnagyobb és legrégibb harang az 5200 kilós Marik-harang, hazánk legnagyobb evangélikus harangja. 1874-ben Marik Pál és felesége adományozta. Öntője Seltenhofer Frigyes soproni mester volt. Seltenhofernek ez a legnagyobb harangöntvénye. A harangpalást külsején szlovák nyelvű felirat olvasható, mely magyarul így hangzik: „Mikor e harang szól, s hangja égig hatol, hittel, áhítattal sóhajts az Istenhez” az alatta olvasható, szintén szlovák felirat: „Ezt a harangot a békéscsabai evangélikus egyháznak adományozták Marik Pál és első felesége, Ondrejcsik Mária és második felesége, Poljak Ilona. Az Úrnak 1874. Esztendejében”. A nagyharang szól minden reggel és délben.

A középsőharang 830 kilós, 1922-ben készült, felirata: E harang elődjét számos hitbuzgó ev. egyháztag adományozta 1884-ben. A világháború alatt a harang a haza oltárán áldoztatott. A békéscsabai ev. egyház újra öntette 1922, évben Szlezák László harangöntő által Budapesten" . Aa kisharang 360 kilós, 1923-ban készült, szintén Szlezák László öntötte az elrekvirált 1425 kilós harmadikkal együtt Budapesten. Az lehetséges, hogy az 1425 kilós harang helyett a 830 kilósat vitte el a katonai parancsnokság, ám a toronyba felhúzott harangok súlyának lemérésére nincs mód.

A templom a városkép egyik meghatározó eleme. Szerencsésen átvészelte a Nagytemplom építése körüli vitákat. Ugyanis a 19. század elején három gondolat született. Az egyik szerint a város két végén két kisebb templom épült volna, és megmaradt volna a régi is. Egy másik elgondolás szerint a Kistemplom helyén, annak anyagát felhasználva épült volna fel egy, a mainál is monumentálisabb épület. Az építőbizottság végül a harmadik megoldást fogadta el, miszerint megmarad a régi Tessedik-templom, az új, lendületes épület pedig vele szemben, az utca túloldalán épül fel.

Istentiszteletek :

A békéscsabai Kistemplomot, a Nagytemplom mellet mind a mai napig használják istentiszteletek tartására. Hétköznap minden reggel 8 órakor tartanak istentiszteletet. Vasárnap 8 órakor reggeli istentiszteletet, ¾9-kor szlovák nyelvű istentiszteletet, 10 órakor magyar nyelvű főistentiszteletet, este 5 órakor (nyáron 6-kor) pedig esti hálaadó istentiszteletet tartanak.

A Kistemplom vasárnapi harangozásai:

A félreértések elkerülése végett szükséges megjegyezni - mivel a táblázatban (a szerző munkái közül egyedül itt) az ütések száma is szerepel - hogy ezek a hazánkban szokásos, folyamatos harangozások; nem egyszeri kondulások, rövid szünettel. Ez utóbbi harangozási szokás főleg néhány nyugati államban honos.
 Az első kondulás időpontja  Időtartam  Harang  Ütések száma  Alkalom
 7.00  4 perc  5200 kg.  160 ütés  Reggeli harangszó
 7.55  3-4 perc  830 kg.  160 ütés  Reggeli istentisztelet
 8.40  5 perc  5200 kg.  40 ütés  Szlovák nyelvű istentisztelet
     830 kg.  30 ütés  
     360 kg.  20 ütés  
     Összes harang egyszerre  80 ütés  
 7.55  3-4 perc  830 kg.  160 ütés  Reggeli istentisztelet
 9.55  5 perc  5200 kg.  40 ütés  Magyar nyelvű istentisztelet
     830 kg.  30 ütés  
     360 kg.  20 ütés  
     Összes harang egyszerre  80 ütés  
 12.00  1-1-1 perc  5200 kg.  40-40-40 ütés (köztük rövid szünettel)  Déli harangszó
 16.55  3-4 perc  830 kg.  160 ütés  Magyar istentisztelet (télen)
 17.55  3-4 perc  830 kg.  160 ütés  Magyar istentisztelet (nyáron)















 

 

A templom saját weboldala